Szeles Mišja (2009.03.28-29.)

Fene a jó dolgunkat, hogy megint Mišjára vetett minket a sors :D Bár az idő meglehetősen szeles volt ma, de az esőt a vacsoráig megúsztuk. Öten Zsúfolódtunk Marci autójába, íme a csapat:

Olyan utat akartam választani, ami a holnapra várható esőtől sem ázik be. Ákostól sajnos nem informálódtam múltkor, de végül a J.S.F.K-t néztem ki magamnak, 7c+ kb. 18m és két kunszttal büszkélkedik. A melegítés a Rodeo volt 7a-ért. Nem másztam még, úgyhogy a végére megszuszogtatott. A második lett a J.S.F.K. Összesen három próbát bírtam rajta, de csak az uccsóra tudtam egyben átmászni a második kunsztot. Az első még nem megy, majd talán holnap.

A mai nap tanulsága az volt számomra, hogy ne akarja az ember feszegetni a határait, ha előző nap nem evett eleget. Konkrétan az első J.S.F.K. próba után azt éreztem, mintha levágták volna az alkarom. Szóval nafta nélkül nem megy a motor, bár ezt Jerry Moffat másképp gondolja, de erről és a holnapi napról, majd hétfő hajnalban. Elöljáróban annyit, hogy vacsira ettem egy nagy adag tésztát, szóval reménykedem.

Addig is áthajlás mindenkinek!

Levente



Nem írok új bejegyzést, csak ezt folytatom, úgyis összefügg a két rész, szóval:

Vasárnap szakadt az eső.

Kilátás a pajtából Osp falaira

Mišja lévén ez nem nagy gond, de sajnos komoly szél is fújt, így simán bevert az utakba, de csak kampány szerűen. Volt egy-két nyirkos fogás, de ennyi. Továbbra is a J.S.F.K-t projekteltem, de már a bemelegítő út alatt éreztem, hogy nem lesz ez így jó. Végül nagy nehezen felvergődtem a JS tetejére, de már mindent használtam ami a kezem ügyébe akadt. Iszonyatosan fájt a bal vállam, meg a bicepszem. Sosem éreztem még ilyet. Meg is ilyedtem emiatt, úgyhogy nekem véget ért a nap, a J.S.F.K. meg megmarad máskorra.

Vissza térve Jerry mesterre: ő azt vallja, hogy egy nehéz megmászás elötti nap már szinte semmit nem eszik. Persze elöte, a felkészülés alatt rendesen, kiegyensúlyozottan tölt a tankba. Én ezzel nem értek egyett, mert a sportmászás motorja -legalábbis energia ellátás szempontjából- a szénhidrát, az meg gyorsan kiürül. Én a mászás előti napon sok szénhidrátot eszek, pl.: tészta vagy rizs. A rizs talán azért jobb, mert ásványi anyagokat is tartalmaz. Mellettem szól a hazai sportmászás legendás alakjának, Rákosi Lacikának története, aki a mászónap hajnalán kidugta fejét a hálózsákból és elkezdte befelé lapátolni a tésztát., mondván, addira beépül :) Elég aktuális, mert ez a storry is az osp-i camping pajtájához kapcsolódik.

Áthajlás!

Levente