2010. február 22., hétfő

Félek esni


Ha az esésről beszélünk akkor két típusú mászó létezik: aki fél és aki félt az eséstől. Aki azt állítja, hogy soha nem is félt az meggondolatlan, hazudik vagy már olyan régen mászik, hogy nem emlékszik mikor volt ilyen utoljára. Ennek a bejegyzésnek az a célja, hogy mindnyájatokat hozzásegítselek ahhoz, hogy emlékké váljon számotokra az eséstől való félelem.
 
Tulajdon képen a mászás egyik legfontosabb hozadéka az ember életében, hogy megtanulja leküzdeni a saját félelmeit/korlátait. Az eséstől való félelem egy ösztönös érzés. Az ember ösztönei akkor jönnek elő, ha valami olyasmi történését sejtjük, ami nem megszokott a számunkra és nem ismerjük ennek az eseménynek a lefolyását, veszélyt látunk. Mielőtt beleásnánk magunkat az eséssel kapcsolatos eseményekbe tisztázzuk az alaphelyzetet, hogy milyen esésről fogok beszélni. Nagyon fontos, hogy mindenki tisztán lássa, ez a bejegyzés a mászótermekben, vagy a sportmászóhelyeken előforduló esésről szól. Vagyis a sportmászó körülmények között bekövetkező esésről. Az itt leírt dolgok csak részlegesen vonatkoznak nagyfalas, vagy klasszikusan (saját eszközök segítségével: ékek, friendek, szögek) biztosítható helyekre. A nem sportmászó helyekre részben más szabályok érvényesek, úgyhogy mindenki tartsa észben, csak sportmászásra vonatkoznak teljes mértékben az itt leírt tanácsok.
Induljunk ki abból, hogy kezdők vagyunk és természetes módon félünk az eséstől. Ezt az érzést azért kell leküzdenünk, mert a mászó teljesítményünkből levesz legalább egy fokozatot, ha nem kettőt. Ha nekünk elég az alacsonyabb fokozat mint amire egyébként képesek lennénk az sem baj, de ki élvezi azt a tevékenységet mely űzése közben folyamatosan fél? Szerintem nem sok ilyen csodabogár van.

Tehát most kezdtél mászni, és félsz az eséstől. – Menj el egy alapfokú sziklamászó tanfolyamra és vizsgázz le, vagy egy képzett társtól tanulj. Aki már egy éve mászik, volt itt-ott és még meggyőző is nem biztos, hogy ért is a dologhoz! Csak olyan tanfolyamra menjetek el, amit egyesületek szerveznek és az ott oktatók rendelkeznek hegymászó sportedzői (OKJ: 52-8962-01) vagy hegymászó oktatói (OKJ: 33 8962-01) végzettséggel. A hegymászó edzői a magasabb kvalitású, de alapfokú tanfolyamot hegymászó oktató is tarthat. Idővel az egyesületem, a Gerecse Sziklamászó Se is fog tanfolyamot tartani, addig nyugodt szívvel ajánlom oktató kollégáimat. – Ahhoz hogy megtanulj esni és végül leküzdd a félelmet több dologra is szükség van:

- Az első és legfontosabb a megbízható és képzett társ. Hiába tudunk mi esni, ha a társunk nem tud biztosítani. A jól képzett biztosító ember tudja mikor kell dinamikusabban biztosítani, azt az eszközt amelyet használ maximálisan tudja kezelni (ne használjunk számunkra ismeretlen eszközt), figyelmét a mászótársára összpontosítja és nem könnyebb nálunk 10 kg-nál többel (testről biztosítás esetén).

- A második a megfelelő felszerelés. Statikus kötéllel nem szabad előre mászni, de még felsőzni sem ajánlott, mert nem rendelkezik a megfelelő nyúlási tulajdonságokkal és gerinc sérüléshez vezethet. Azt remélem nem kell mondanom, hogy a fater húszéves, egérrágta cuccai már elavultak és használatuk veszélyes. Szóval erre a célra való és jó állapotú felszerelést vegyünk igénybe. A biztonság az első és csak aztán jön minden más.

- A harmadik, hogy tudjuk és alkalmazzuk az előre mászás szabályait. Mik ezek? A megfelelően felvett beülő alap. (az újabbakat már gyors csattal látták el, ezek befűzését nehéz elrontani, a régebbieket vissza kell fűzni). Jól és jó helyre bekötött csomó (perec).
 
Tudnunk kell, gyorsan és a mászás irányának megfelelően akasztani a nitffülbe a köztest/expresszt/slinget.
Ha a nittől balra haladunk tovább akkor a köztest úgy akasszuk, hogy a karabinerek szára balra nézzen. Ha jobbra haladunk tovább, akkor a karabinerek szára jobbra nézzen. Ellenkező esetben a kötél vagy a köztes kiakadhat és nekünk az életveszélyes.

A kötélnek a lábunkhoz képest megfelelően kell elhelyezkednie. Itt a legfontosabb, hogy ne kerüljön a kötél a lábunk mögé, mert esés esetén hanyatt fordít minket, és ha viselünk sisakot még akkor is maradandó sérüléseket szenvedhetünk. Lehet a fejünk megússza, és csak széttörik rajta a sisak de a csigolyáinkat porrá törhetjük.


Ne hagyjunk ki akasztásokat, különben földig eshetünk. A jól kiépített mászóhelyeken, minden út nittelése optimális. Vigyünk magunkkal elég köztest, mert egy nagy esésben is meg lehet sérülni, még ha nem is esünk földig.

- A negyedik feltétel csoport, hogy ismerjük az esés mechanizmusát és tudjunk esni. Másként kell esni reibung (befelé dőlő falon), függőleges falon és áthajló falon. Reibung fal és reibung fal között is van különbség. Ha a dőlése a függőlegeshez képest nagy akkor inkább elveszítjük az egyensúlyunkat és csúszunk, nem is esünk. Ez is elég kellemetlen, de nem törjük össze magunkat, kivéve ha megcsúszik az egyik lábunk és lefejeljük a falat (sisak és kicsi bólintás, hogy a sisak koccanjon ne a homlok). Ha ilyen falon csúszunk meg akkor a két lábunkkal próbáljunk meg terpeszben a cipőnkön csúszni lefelé és a kezeinkkel meg mintha hátra felé akarnánk szaladni. Elég idióta mozgás forma és kivitelezni is ritkán sikerül, de ez a legkevésbé sérülésveszélyes technika. Van az a reibung fal is ami már majdnem függőleges. Ezt a típust kezeljük a függőleges falakkal együtt. Tehát akasztottunk, fölé másztunk – kezdők nem nagyon mernek, inkább bele ülnek és ezért fogja őket vissza a fejlődésben az eséstől faló félelem, ezért írom a bejegyzést – a harmadik feltételnek megfelelően csináltunk mindent, de a mászó technikával elrontottunk valamit vagy elfáradtunk és esünk. Ilyenkor kicsit el kell lökjük magunkat a faltól, hogy ne akadjon fel semelyik testrészünk. Az adrenalin felszökik az emberben mert általában érezzük, hogy valamit elrontottunk, nem tudunk korrigálni és tudjuk, hogy nem ússzuk meg esés nélkül. Ritkán lecsúszik a kezünk vagy a lábunk és mire észrevesszük, hogy esünk már meg is fogott a kötél. Ilyenkor nem tudunk helyezkedni ezért nagyon fontos, hogy mindig a harmadik pontnak megfelelően másszunk. Az adrenalinnak megvan az a hatása, hogy az ember megfeszíti az izmait és úgy esünk le mint a kő. 
Merev testtel a falhoz csapódás is merev lesz, és nem tudunk tompítani, úgyhogy próbáljunk meg nyugodtak maradni és lazítsunk, take it easy!

Kézzel ne szorítsunk rá a kötélre mert nem a kezünk tart meg, hanem a kötél. Inkább tompítsuk az érkezést kézzel és lábbal is. Sokakkal előfordul, hogy vissza akarnak nyúlni a köztesre és azon megtartani magukat. Ne tegyük, mert jobb esetben csak meghúzzuk a vállunk, rosszabb esetben a fal és a karabiner közé szorul a kezünk és eltörjük a saját ujjunkat, még rosszabb esetben kiakasztjuk a köztesünket :( Ha nem lökjük el magunkat a faltól, csak hanyatt dőlünk merev testtel, akkor ugyan úgy át tudunk fordulni, mintha a lábunk a kötél mögött lenne. Áthajló falnál csak egy kis lökés és repülünk a semmibe. Ha már esünk akkor nagyon jó érzés.

Attól, hogy ezeket leírtam van aki még jobban fél, van aki meg nem lett okosabb, mert tudta ezeket eddig is de a félelem megvan. Tehát gyakorolni kell esni. Ez az egyetlen megoldás. Ehhez a termet javaslom első körben. Keressünk egy áthajló utat mert kisebb eséllyel csapódunk a falhoz, másszunk fel a 4-5. köztesig (5-6 méter) és először csak üljünk bele úgy hogy az utolsó akasztott köztes a fejünk mellkasunk magasságában van, a biztosító ember pedig behúzott. Olyan mintha felsőznénk Apró mellék száll, hogy a hosszú hajúak fogják össze a hajukat a mászáshoz és biztosításhoz, mert ciki ha a karabiner és a kötél vagy a biztosító eszköz betépi . . . na meg fájhat is. Így megszokjuk, hogy milyen ha a beülő tart. Aztán másszunk addig ameddig az utolsó akasztott köztes a beülőnk vonaláig kerül. Ekkor már a biztosító ember ne húzzon be annyira így fékezve esünk fél-egy méter. Ha ez is megy, akkor lehet a köztes fölé mászni és onnét esni. Nem szabad behúzatni magunkat, mert a kötél a falhoz vág áthajlásnál is, függőlegesnél meg pláne és nem tudunk tompítani. Ha jó a biztosító emberünk és mi is minden eddig leírtat jól csinálunk akkor az esés puha lesz, mi meg egész nap ugrálni akarunk mint a gyerekek :) Nagyobb esést azért magasabbról 8-10m-ről, 5-6. köztestől dobjuk, nehogy elszámoljunk valamit és földig essünk. A pszichénket a magasság is megterheli.

Ehhez a gyakorláshoz, meg a mászáshoz is tudnunk kell, hogy „x” kiengedett kötél esetén és „y” utolsó köztestől való távolságnál mekkora lesz az esés hossza. A kiengedett kötelet a biztosító eszköztől számoljuk. A példánk a következő:

Az elölmászó a biztosító embertől 10 m-re van (kiengedett kötél hossza), az utolsó akasztástól pedig 2 m-re. Akkor vissza esik az akasztásig majd valahol az utolsó akasztása alatt 2-3 m-rel fogja meg a kötél, tehát 2+2-3m=4-5 m-es esés. 10 m-ről indult így körül-belül 5 m-rel a biztosító feje felett állna meg. Azért 2-3 méterrel az utolsó köztes alatt mert a kötél nyúlik, a csomó összébb szorul stb. vagyis a biztosítási láncban (biztosító ember, biztosító eszköz, köztesek, kötél, mászó) elmozdulás, súrlódás, nyúlás keletkezik. A biztosítónak így is marad pár métere, hogy dinamikusan fogja meg az elölmászót illetve ne ejtse párkányra élre stb. Ehhez sok tapasztalat kell, úgyhogy ha tegnap biztosítottunk először akkor fogjuk meg keményen az elölmászót, de mindenképp megfogjuk.

Ha az elméletben leírtakkal tisztában vagyunk akkor bízzunk magunkban. Hogyan bízhasson bennünk a társunk ha mi sem bízunk magunkban? Ez a megalapozott önbizalom adni fog egy kis nyugalmat. Ha a nyugalom megvan, akkor tudunk koncentrálni a mászásra és kevesebb technikai hibát vétünk, kevesebbet esünk. De azt ne gondoljuk, hogy megússzuk esés nélkül a sportmászást, sőt. Ha sosem esünk akkor sosem mászunk a határunkon. Halmozottan fontos a gyakorlás! Mind mentálisan mind testileg meg kell szokjuk az esés körülményeit. Nem mindig tudunk fizikailag is gyakorolni, de fejben mindig, akár a villamoson ülve is.

Csukjuk be a szemünket és képzeljük el egy út mászását. Csicseregnek a madarak, a kellemesen perzselő nap hatását gyenge szellő enyhíti. Jó a banda hangulata, mindenki motivált, túl vagyunk a bemelegítésen, poénkodás egy-két sztori, mindenki nyugodt, de van egy kis izgalom. Sikerül-e a kinézett út? Beülőt felvesz, közteseket kiszámol és felakaszt, csomót megköt, biztosítót ellenőriz, biztosító ellenőriz, cipő, zia, indulhatok? Indulhatsz. Három nagy levegő, számolj egy-kettőre beszív, háromra kifúj. Na még kétszer. Látom magam ahogy mászok, kéz tart, sarok akad, melléfogok, bal láb átfordít, jobb kéz lendülettel nyúl, rázár, bal láb belép, bal kéz mellézár, pontosan mozgok, jól bírom. Jobb láb fellép és leforgat, jobb kéz pontosan rázár, bal láb fellép, bal kéz mellé a szemét fedelesre zár, jobb láb, bal láb leforog, behúz bal kéz nyúl és akad, jobb mellé tart, jobb láb-bal láb jobb láb-bal láb, lendület és jobb kéz tart, bal láb eljön és lép, jobb is mozdul rá gugol, bal kéz segéd, ránt és bal kéz megvan a cupák, jobb kéz-jobb láb majd akaszt. A Top ten egyike megvan. Pihen ráz, alkar király, meg lesz. Zia és fújás na még háromszor. Három, kettő, egy na csapjuk, jobb láb ráül, jobb kéz tart, bal láb teker, jobb láb, bal kéz lenyom, jobb láb ráül, huh jobb kéz megvan, balkéz segéd, jobb láb ellógat, bal kéz csap és tart. Jobb láb fel, bal láb balra, jobb kéz mellé zár. Második kunszt zsír, ráz-ráz akaszt, pihi kéz rendben, meg lesz. És jobb láb-bal láb, jobb kéz-jobb láb, bal kéz nyomós zseb durranok, bal láb, jobb láb ráül, akasztás, jobb kéz alsós beleáll szétszakadok, bal láb mellé, jobb láb kilép, bal kéz reibung csipi és nagyujj tart, jobb láb, bal kéz perem, csípő jön, ááááááááá huh megfogom, jobb kéz mellé bal láb-jobb láb fel és leteker, akasztás sima, bal kéz szemét lyuk, bal láb be, jobb láb fel, bal láb kicsi semmi, jobb kéz csap csípő kijön, de a kéz akad és tart, többiek elhalkulnak, bal kéz csipit szorít, jobb láb-bal láb, bal kéz repedésbe behúz, bal láb behoz, jobb láb fel a csücsire, Viktor reibung beton, meg lesz már tudom, bal nyúl, bal ráül, jobb kereszt stand akaszt. Megmásztam. Jó érzés elégedett vagyok. Mindenki mosolyog. Na ez még nem sikerült a gyakorlatban, de fejben sokszor vizualizáltam. Kiestem a szemét lyuk után nem sokkal a balos repedésből. Vagy 40-50-szer.

Ez nem volt más mint egy mentális edzés. Sportpszichológusosan imagináció. Az ember tenyere izzad, feszülnek az izmai, érez mintha ott lenne csak a fáradtság marad el. Képzeljük el magunkat hogyan akasztunk, érezzük a magnézia szárítását, a cipő tapadását, a karabiner fémes hűvös tapintását, hogyan vezetjük a kötelet, hogyan helyezkedik el a kötél a lábunkhoz képest, hogyan figyel a biztosító ember. Aztán ugrás. Ellökjük magunkat, esünk lazán, kellemes felszabadító érzés: a stressz az eséstől való félelem egy pillanat alatt megszűnik, repülünk . . . a kötél feszül, a beülő szorul, láb kéz tompít megálltunk. Megyek még egyet érzés lesz rajtuk úrrá, mint a kis gyerek a dodzsemnél a vurstliban. Hop-hop le kell szállnom az egyesről, elkések a munkából.

Elmélet alapos ismerete, jó gyakorlati kivitelezés, megfelelő partner, kiváló eszközök, mentális tréning és sok gyakorlás. Ezek szükségeltetnek, hogy emlék legyen számunkra az eséstől való félelem.

Levente
Felhasznált irodalom: A képek a 2010-es Petzl Sport katalógusból és a Climbing Magazine Tech Tips rovatából származnak

Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz

8 megjegyzés:

  1. Véleményem szerint, EZ lett az eddigi legjobb bejegyzés.

    Már a 4-5 mozdulatnál rá lehetett jönni, hogy a Fenevadot mászod... :D

    VálaszTörlés
  2. Kezdő mászóként jó volt olvasni!
    Köszönöm :)

    ((a mindnyájatok és a hozzásegít egyben van, csak a word hülye))Nem bántásból mondom, tényleg nagyon köszi, biztos hogy vagy még 5x elolvasom.

    VálaszTörlés
  3. Örülök, ezért van :)

    Köszi, javítottam. Hülye helyzet, hogy olyan ír mások számára, akit a magyar írásbeli érettségién meghúztak, mert nem tud helyesen írni. Ciki, de ez van. Azért a szóbelin virítottam :)

    VálaszTörlés
  4. Kedves Norvegslambuc!

    Örülök neki, hogy segíthettem. Remélem az eddigiek és a továbbiak is hasznosak számodra!

    Üdv.:

    Levente

    VálaszTörlés
  5. Huh, nagyon kösz, ezt ki kellene nyomtatnom és elvinni magammal a spiderbe :)
    Csak sikerüljön tényleg túllenni ezen..

    VálaszTörlés
  6. Örülök :) Jó érzés, hogy másnak is hasznos nem csak nekem. Arra azért megkérnélek, hogy ha felszerelésre lesz szükséged, akkor hozzám fordulj: www.alpinetrade.hu

    VálaszTörlés